Jó ideje tudni lehetett, hogy a Nokia valamikor elő fog rukkolni az N82-vel, de valljuk be őszintén, senki sem gondolta, hogy ez a modell ekkorát fog durranni. Pedig igen nagyot szólt ám!
„Amivé a számítógépek váltak” – hallhattuk rengetegszer a Nokia N95 reklámszlogenjét, és tényleg, az N95-be gyakorlatilag minden olyan funkciót, sőt még többet is bezsúfoltak a finnek, amelyekkel nem is olyan rég még csak a nagyméretű személyi számítógépek rendelkeztek. Aztán elérkezett november közepe, amikor is először hangzott el az új szlogen: „Ez lett a kamerákból”. Nos, pontosan innentől számíthatjuk az N82 uralkodásának kezdetét.
Van a piacon jó néhány olyan mobiltelefon, amely extravagáns külseje vagy divatos megjelenése révén szinte azonnal heves érzelmeket vált ki az emberből, és jobb esetben pillanatok alatt vásárlásra is ösztönöz. Érdemes rögtön az elején leszögeznem, hogy a Nokia N82 nem ilyen telefon, vagyis önmagában véve a külcsín nem képes arra, hogy villámgyorsan bestsellert faragjon belőle. Ez utóbbi végrehajtását inkább a belbecsre bízta a Nokia.
Design Ha egy kicsit gonoszkodni szeretnék, akár azt is mondhatnám, hogy az N82 vonalait egy szürke ködös napon vetették papírra az enyhén enervált tervezők, ugyanis a telefon olyannyira konzervatív megjelenésű, hogy az már szinte fáj. A candybar formájú készülékház alapvetően szögletes kialakítású, és itt-ott kisebb lekerekítésekkel operál, a mostanság tomboló ultravékony divathullámnak pedig a közelébe sem szagol. Ha egyébként valamihez mindenképpen hasonlítanom kellene az N82-t, akkor leginkább a gyártó korábbi bestseller smartphone-jával, az N73-mal állítanám párhuzamba.
Billentyűzet Nem tudni, hogy a fejlesztők mekkora átlagos ujjmérettel számoltak akkor, amikor megalkották a telefon billentyűzetét, mindenesetre bizton állíthatom, hogy sikerült alaposan alulméretezni a gombokat. A leginkább csak rizsszemekhez hasonlítható billentyűk egyébként jól eltalált nyomásponttal bírnak, tehát e tekintetben nem érheti szó a ház elejét. A szám/karaktergombok feletti kezelőszerveket oldalról a két, trapéz alakú híváskezelő gomb fogja közre, az ötállású navigomb közepe kellően nagyméretű, így jól kezelhető.
Minőség Nem minden arany, ami fénylik, és ez a mondás jelen tesztalanyunkra is áll: az N82 csillog-villog, de felületén mégsem nemes anyagokat (rozsdamentes acél), hanem olcsó műanyagokat találunk, bár ezek általános minőségére egyetlen rossz szavunk sem lehet. Az illesztések abszolút pontosak, és az egész telefon nagyon masszív kialakítású, sehol sem találunk nyöszörgő alkatrészeket, bár ez ebben a felsőkategóriában teljes joggal el is várható.
Kijelző Mint tudjuk, minden relatív. A 2,4 colos képátló a hagyományos mobiltelefon-kijelzők között nagynak számít, de egy többek közt autós navigációra is használható smartphone esetében már legfeljebb csak átlagosnak. Összehasonlításképp: a Nokia N95-ben egy 2,6 colos, annak utódjában pedig egy 2,8 colos TFT LCD található, a PDA-PNA-szektorban pedig mostanság a 3,5-4,3 col a menő. Ezt leszámítva maximum annyi kritika érheti még az N82 kijelzőjét, hogy fényereje lehetne némileg nagyobb. Az automatikus fényerőállítással megáldott display egyébként jó szokás szerint QVGA-felbontású, és több mint 16 millió színárnyalatot képes a szemünk elé varázsolni. A normál menümegjelenítés lehet rácsos és listás, a multimédiamenü pedig megegyezik az N95 8GB hasonló megoldásával, vagyis kis lapokon tárja elénk a különböző szekciókat. Az aktív készenléti mód már korántsem mai fejlesztés, ezúttal azonban kiegészült egy új rubrikával: a Mobile Search 4.0 alkalmazás segítségével nemcsak a telefonon tárolt adataink (névjegyzék, naptár, e-mail, fotó, videó) között, hanem akár a világhálón is keresgélhetünk.
