A finneknek lassan mániája lesz, hogy egy-egy sikeres – vagy annak hitt – készülékből készítenek egy kisebb, de sok esetben mégis szimpatikusabb változatot is.
Változások Lássuk akkor a paraméterek és a színválaszték mellett mi is változott még konkrétan. A fém hátlap felett van egy másik változás is a hátoldalon: sajnos eltűnt az N97-esen még jelen levő lencsevédő retesz, ami miatt itt ugye szabadon van az egyéb tekintetben változatlan képességekkel rendelkező kamera, illetve a dupla LED fény. Ez semmiképp nem pozitív változás, hiszen így mindenfajta sérülésnek ki van téve a kamera – kicsit érthetetlen is, hogy miért hagyták el a tervezők ezt az elemet, hiszen nem jelentett volna különösebb plusz terhet az apró, ám annál hasznosabb műanyag darab jelenléte.
A korábban is igen masszív és jól működő mechanika mit sem változott, e tekintetben az N97 mini éppen olyan tökéletes, mint fivére. Változott valamelyest azonban a teljes gombozás megjelenése. Mivel eltűnt balról a kissé idétlen navigációs gomb, a billentyűk annak ellenére is kellően szellősek, hogy látszólag kisebb a rendelkezésre álló hely. A navigálás persze azért most is megoldott: a notebook billentyűzetekhez hasonló négy külön iránygomb kapott helyett a jobb oldalon. Az egész gombozás egyébként így már kifogástalan. Bár a hozzánk került darab még nem ilyen volt, de nyilván a mini is elérhető lesz teljesen magyar kiosztású QWERTY-vel, ahol a spéci karakterek ezúttal nem kéken, hanem narancssárgán világítanak – viszont egyenletesen, úgyhogy ez is pozitív változás.
Odabent Ami a belső változásokat illeti, itt a multimédiás területen tapasztalható némi visszaesés. Az optikavédő retesz eltüntetése mellett ugyanis sikerült még egy igen hasznos dolgot kivenni az N97 miniből: az FM-transzmittert. Ez egyrészt elég bosszantó, mert az N97-es FM adója kétségkívül az eddigi egyik legjobb, amit valaha mobiltelefonban láttam. Másrészt viszont a különböző formában egyre inkább terjedő transzmitterek mind erősebb térnyerése miatt, lassan egyre kevésbé lesz fontos egy ilyen opció. Velem megesett épp a napokban, hogy egy utazás során előbb egy teljesen másik zeneszám szólalt meg az általam hallgatott dalba mintegy belekeverve, amikor lassan elhaladtam egy autó mellett; majd egy másik esetben egy lágy női hang utasított a saját autórádiómon keresztül, hogy forduljak a következő lehetőségnél jobbra. Na, most el tudjuk képzelni, mit is eredményezhet hosszú távon, ha már mondjuk minden második autóban sugároz majd valaki valamit a saját eszközén, például egy reggel 8 órai belvárosi dugó kellős közepén.
Menü – és minden egyéb A minden egyébbel kezdem: az leginkább változatlan. Vagyis az N97 miniben is minden megvan, a fenti különbségeket leszámítva – ami a nagyobbik változatban. Ez azt jelenti, hogy a csak olvasásra alkalmas Office alkalmazásokat, valamint a xenon vakut leszámítva a mini is elég közel van egy tökéletes billentyűzetes készülékhez.
A dolog egyetlen gyengesége, hogy a Nokia féle S60 Touch felületen bizony még most is volna mit fejleszteni a felhasználóbarátabb kialakítás végett. A menüt illetően mindenképp említést érdemel, hogy az első N97-esek szoftveréhez képes a miniben található új változat lényegesen jobb görgető funkciójával és eleve sokkal gyorsabb működésével klasszisokkal szerethetőbb – igaz, ma már ez a verzió egy frissítéssel elérhető a sima változatra is.
Vélemény Az új N97 első blikkre csak keveset változott. Ám összességében véve a kompaktabb kialakítás, a még igényesebb anyagminőség sokkal szerethetőbbé teszik nagydarab fivérénél a minit. Én jó eséllyel még úgy is rá voksolnék, hogy nagyon fájlalom az FM-transzmitter és a lencsevédő eltűnését egyaránt. Az N97 mini olcsóbb, mint az N97, és vélhetően hamarosan leesik az ára a bűvös 100 ezres határ alá, amikor is egyértelműen egyike lehet a legkiválóbb teljes billentyűzetes mobilaknak.
+ Kompakt kialakítás, igényes anyaghasználat, gazdag funkciókínálat, teljes billentyűzet
- Az N97-hez képest eltűnt az FM-transzmitter és az optikavédő retesz