Karácsony előtt sokan kerekednek fel és róják a köröket a nagy elektronikai áruházakban, keresve a számunkra leginkább megfelelő televíziót. A döntés nem egyszerű, nem árt egy kis segítség.
HIRDETÉS
A TV már nem olyan, mint régen. Újabb és újabb technológiai elnevezésekkel találkozunk, és eddig soha nem látott multimédiás és a hálózati funkciók jelennek meg egy-egy felsőkategóriás masinában. Írásunkból kiderül, milyen technológiák hódítanak, és hogy mit várhatunk el egy csúcskészüléktől.
A televíziók technológiai fejlődésével nehéz lépést tartani. A kínálat hatalmas, bizonytalanok lehetünk, hogy valójában melyik márkát és típust válasszuk a széles palettából. Nincs könnyű dolgunk, hiszen nem vagyunk naprakészek az újdonságokból és lehetőségekből, vagy talán elképzelésünk sincs, melyik készülék lehet a legideálisabb számunkra. Vásárlás előtt ezért célszerű minél több időt rászánni a piac megismerésére, és információkat gyűjteni a technológiákról.
LCD vagy plazma? A LCD-, illetve plazmatévék eltérő képmegjelenítő technológiára épülnek, amely meghatározza erősségeiket és gyenge pontjaikat. A plazmatévék esetében mindenegyes képpontot három, gázzal feltöltött apró cella alkotja (piros, zöld és kék alapszínekből keverhetőek ki az egyéb színárnyalatok), amelyekben a gáz elektromos áram hatására plazmaállapotba kerül, ennek hatására a cella alsó részére felvitt foszforeszkáló réteg fényt bocsát ki. A plazmatévék képpontjai tehát saját fényt bocsátanak ki. Fekete képpont esetében nincs fénykibocsátás, ezért nagyszerűen adja vissza a plazmapanel a fekete tónust, és így magas kontraszttal rendelkezik.
Ezzel szemben az LCD-tévék panelje nem képes fénykibocsátásra, a kép megjelenítéséhez hátulról megvilágítják. A képpontokat alkotó folyadékkristályok az alapszíneknek megfelelő szűrőkön keresztül engedik át, illetve takarják ki a fényt. A nagy fényerejű állandó háttérvilágítás miatt az LCD-tévék kontrasztja és színvisszaadása elmarad a plazmamegjelenítők mögött.
A mozgások megjelenítésében különbség van a két technológia között. Az LCD-panelek úgynevezett reakcióidővel (válaszidő) rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy eltelik néhány milliszekundumnyi idő, amíg a képpontok átváltanak egy másik színre. Ez a gyakorlatban a mozgások elmosódásában jelentkezik. A plazmatévék esetében nem beszélhetünk reakcióidőről.
Az LCD technológia az elmúlt években nagyon sokat fejlődött, az LCD-tévék paramétereiket tekintve közel kerültek plazmatechnológiájú társaikhoz. Ennek köszönhetően a csúcskategóriás LCD-tévék a hétköznapi használat során gyakorlatilag ugyanolyan jó képet nyújtanak, mint a plazmatévék. A reakcióidőből adódó elmosódást többek közt új technológiákkal (például 100 / 200 Hz-es képfrissítés) sikerült nagymértékben csökkenteni.
Összességében tehát elmondható, hogy a modern LCD-tévék állják a versenyt a plazmatévékkel.
Hódítanak a LED-tévék Az utóbbi időben egyre több hirdetésben, reklámban bukkan fel a LED-tévé elnevezés. A reklámszövegek alapján úgy tűnhet, hogy a tévék teljesen új generációjáról van szó. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen a LED-tévék is LCD-televíziók, csupán a háttérvilágítás módjában különböznek a hagyományos modellektől.
Az összes LCD-tévének szüksége van a kép előállításához háttérvilágításra, amelyet a gyártók eddig hagyományosan fénycsövekkel (CCFL, Cold Cathode Fluorescent Lamp – hidegkatódos fluoreszkáló fényforrás) oldottak meg. Ma már jó néhány tévé LED-es háttérfény segítségével jeleníti meg a képeket. Ennek két fajtája létezik: a „Backlit”, azaz hátsó LED, ahol a LED fényforrások közvetlenül az LCD-panel mögött találhatók, illetve az „Edge”, azaz élvilágítás, ahol a LED-eket az LCD-panel szélénél helyezik el. Az „Edge” LED-rendszer legfontosabb előnye, hogy a televízió extrém keskeny lehet.
A LED-es háttérvilágítás másik előnye a dinamikus helyi vezérlés. A LED-es háttérvilágító-panel különböző részei egymástól függetlenül működtethetők, teljesen kikapcsolhatók, míg a panel többi része ugyanúgy üzemel. Így érhető el a több mint 1000000:1 kontrasztarány, és a teljesen fekete szín igazi mélyfekete, mivel a képernyő fekete részén nincs háttérvilágítás.
Néhány LED-es háttérvilágítású tévé nem fehér színű LED-eket, hanem RGB (Red, Green, Blue – piros, zöld, kék) LED-komponenseket alkalmaz. Ezek a tévék a színes LED-eket csoportokba kötik a különálló fehér LED-eket alkalmazó készülékekkel szemben. Az eredmény sokkal nagyobb színspektrum és realisztikus színpaletta.
Mi fán terem az OLED? A hasonló elnevezés miatt sokan összekeverik a LED-tévét az OLED-tévével, sőt, azt is gondolják, hogy tulajdonképp ugyanarról beszélünk. Az OLED technológia annyira új, hogy jelenleg egyetlen OLED technológiával működő megjelenítő (Sony XEL-1) kapható az európai piacon. Az OLED-készülékeknek nincs szükségük háttérvilágításra, hiszen az OLED-diódák önmaguk bocsátanak ki fényt, így rendkívül keskeny, akár 3 mm-es is lehet egy készülék. Továbbá az OLED-készülékek elenyészően alacsony válaszidővel rendelkeznek, és dinamikus kontrasztarányuk magasabb, mint 1000000:1, amely azt jelenti, hogy tiszta és színgazdag képet biztosítanak. A tömeges elterjedésükre azonban még éveket kell várni.
